Ha Eljön Joe Black Kritika | Ha Eljön Joe Black- Filmkritika | A Mi Lapunk
Hasonlóképp, mint Faust az ördöggel, Will Parrish a Halállal köt alkut, ám jóval kisebbet: nem lelkét a hatalomért, csak az ellenkezés jogát, némi plusz földi időért. Kalauzolj, szórakoztass, ismertesd meg velem közelről a földi élet színtereit. Miért te? Mert kiváló ember vagy, aki teljes és pazar életművet hagyhatsz az utókorra. Ez az alapfelállása a Ha eljön Joe Black-nek. Romantikus dráma, ami egy-egy jellemfajtát és/vagy fogalmat társít karaktereihez, miközben megható sztorit próbál tálalni az élet múlandóságáról, mennyire becsüljük magunkat és szeretteinket, és mi számít maradandó értéknek. Ha a címszereplő a Halál megtestesülése, úgy a többiek is megfeleltethetőek egy-egy fogalomnak: Parrish az Ember, Susan a Szerelem, Drew pedig a Gonosz. Nem mennék bele most, hogy minek a remake-je ez a mű, mert minél többször hozom ezt föl, annál inkább érzem úgy, mintha a filmkészítők mentegetőznének vele az esetleges fújolóknak. Hogy a forrásanyag behatárolta lehetőségeiket, hogy ez nem akciófilm, és leginkább a romantikára fogékony nézőknek szánják - azon belül is főleg nőknek.
Album
IMDb Előzetes 173 Perc 1998 Két lányával él William Parrish, a dúsgazdag, New York-i üzletember. A hatvanötödik születésnapja alkalmából a nagyobbik lánya hatalmas partit szervez. Ám előtte Parrish rosszul lesz, megérinti a halál szele. Hamarosan megnyerő modorú, jó képű fiatalember állít be a házába. Joe Black a Halál megtestesülése. Magával akarja vinni az áldozatát, ám meglátja a férfi gyönyörű lányát, Susant. Ezt látva és kihasználva, Parrish alkut köt a Joe Blackkel: haladékot kap, míg az megízleli az emberi létet. Ám a Halál ideje is lejár, vissza kell térnie oda, ahová való.
Tényleges rezonancia nincs Claire Forlani és Brad Pitt között: az egyik bárányarccal bámul, a másik merev tartással, bágyadtan bűvöli a nőt. Szívmelengető... Susan tipikus "apuci kedvence" lányként tűnik föl előttem: érzelmileg egy 14 éves szűzlány fejlettségével bír, magánéleti problémáit képtelen felnőtt fejjel kezelni. Nevetségesnek találtam, ahogy apja pátyolgatja ezt a 25-30-as leányzót, és tátva maradt a szám, mikor Joe-val lefeküdtek, és ezt mondja: "Szerettem szeretkezni veled. " Illetve, mikor a partin tánc közben arról beszél, hogy legszívesebben ott helyben szeretkezne vele. Ilyen körülmények között a romantika nem tudja meghatni az embert, mert a 2 ember, akik közt létrejön, eleve nem összetett vagy átélhető figurák. Nagyjából ugyanez volt a kifogásom Az angyalok városa c. filmnél: néhány esetet leszámítva sosem volt megfogható vagy életszerű a szerelmi vonzalom.
Valahányszor egy mozgókép túllépi a két és fél órás műsoridőt, erősen elgondolkodom, vajon nem az időt húzzák-e az alkotók. És ahogy legtöbbször, most is erre jutottam. A vágások több teret adnak a jelenetek számára, mint szükséges lenne, nyilván a drámai hatásnak próbálva kedvezni ezzel. Feszesen ez a film 2 óra lett volna. Tovább erősíti bennem ezt az érzést, hogy gyakorta esetlennek érződnek a dialógusok, különösen ahogy Will Joe-t egy-egy helyen bemutatja, vagy ahogy Joe és Susan társalognak. Bármennyire is jól nevelt, felnőtt úri társaságról legyen szó, ez nem igazolja, hogy mindenki elnézően bánjon az idegen fiatalember hóbortjaival. Pláne egy cégnél. Sokat kell várni az egyenes beszédre, így egy idő után unalmassá válhat a sok körítés. Susan a legnagyobb vesztese annak, hogy drámaivá próbálják tenni a történetet. Ő elvileg orvosnő, aki külön él gazdag apjától és nővérétől, jó modorú, így intelligens és előzékeny embernek kellene látnunk őt. Az "előzékeny" szó ebből még igaz is. A többi meg, nos; nem.
Elvileg. Gondolom, már látszik, hogy nem tetszett nekem a film, számos okból kifolyólag. Inkább a felmerülő kérdések érdekeltek benne, mint az érzelmek. Inkább karaktertípusokkal dolgozik, semmint felfedezendő személyiségekkel. Jókora adag információt kapunk a múltjukról, mégse érezni, hogy jobban ismernénk őket. Anthony Hopkins-nak van lehetősége a legtöbb mélységet adni a figurájának. Brad Pitt Joe Black-jét nem tartom sem elmés, sem ütős karakternek, de a közös játék Hopins-szal, Will és Joe párosa érdekes, ébren tartja a figyelmet. Szóval a Halál megszáll egy elgázolt férfit, akivel Will ifjabb lánya, Susan aznap találkozott egy kávézóban. Ez a véletlen megmagyarázható: a Halál nyilván olyan halottat választana gazdatestéül, aki minél közelebb áll a megközelítendő személyhez - mégha ő közvetlenül nem is ismeri. Nem tudom, a Halál előidézhette-e magát a gázolást e történetben. Mindenesetre örülök, hogy Suzan nemcsak "Joe Black" bemutatásakor és a legvégén hozza fel: már ismerte őt. Így ez is része a dramaturgiának: Susan egy szimpatikus átlagférfit ismer meg, majd hirtelen egy rejtélyes adoniszt talál helyette, s végül megint az eredeti átlaghapsit kapja meg, és mindkét váltás felkavarja őt.
A Halál beköltözik Parrish-ékhez, s felforgatja a családi életet csakúgy, mint Mr. Parrish üzleti világát. A 173 perc hosszúságú film feltárja előttünk az Ember és Halál, a Szerelem-Halál és az Ember és Szerelem viszonyát. Az Ember megbékél a halál gondolatával és közeledtével és elkezd fontosabb dolgokkal törődni az életében. Rájön, hogy nem az a tragédia, hogy ő eltávozik innen, hanem, ha elhanyagolja a szeretett dolgait, mint például a családját. A Halál (Black) ráébred az Élet tudatára annak minden vonzó velejárójával (ízek, illatok, érzelmek), míg végül maga a Szerelem adja meg neki a "kegyelemdöfést". A Szerelem pedig megmutatja, hogy képes még ellenpólusú világokat is összekötni, hisz rrish lánya és Black egymásba szeretnek. A film kitűnő, elgondolkodtató, köszönhetően a forgatókönyvnek, amely ugyan semmilyen váratlan húzást nem tartalmaz, viszont remekül illeszti egymásba az üzleti élet és a szerelmi élet világának eseményeit, egyaránt megmutatva mindkettő emberi csodáit, illetve gyarlóságait.
Nagyon kellemes volt őt ilyen szerepben látni. Sőt, Brad Pitt játékára sem lehetett panasz, ő is odatette magát és bár nagysága eltörpül(t) Hopkins-hoz képest, mégis üde színfoltja volt a filmnek. Ha már korábban emlegettem a remek alapsztorit, röviden megosztanám veletek a történéseket. Bill Parish (Anthony Hopkins) egy óriási vagyonnal rendelkező úr, aki hamarosan betölti a 65. életévét. Élete teljesnek mondható, mindent elért, amire csak vágyott. Egyszer aztán a Halál (Brad Pitt) toppan be hozzá, aki el fogja vinni a lelkét hamarosan, de mielőtt ez bekövetkezne, Bill-t kéri meg, hogy legyen a kísérője. Amolyan nyári vakáció ez. Parrish úr mindenkinek Joe Black néven mutatja be a különös természetű férfit. Hamarosan olyan dolog történik, ami még soha. Susan Parrish, Bill fiatalabb lánya beleszeret Joe-ba, aki viszonozza érzelmeit és elkezdődik a páros tánc a szépséges "királylány" és a Halál között. A legfőbb probléma a filmmel, hogy nem üt akkorát a történet, a dráma nem forr ki eléggé, a romantikus részeket pedig akár el is felejthetjük, mert szinte semmit érzelmet nem mozgatnak meg.
- Trónok harca 6 évad dvd 1
- Star wars klónok háborúja 7 évad
- Ha eljön joe black kritika death
- Bródy János olyan, mint a jó bor: idővel egyre érettebbé válik | SZOLJON
- Ha eljön joe black kritika red
- Van EGR- szelep a H astrában?
- Glamour napok 2019 mikor lesz
A fényképezés szép, a trükkök virtuózak és úgy általában a látványra nem lehet panasz. Pitt kopasz-tata képei már hónapokkal a bemutató előtt bejárták a világot, de ugyanilyen hatásos visszaalakulása a Ha eljön Joe Black, sőt a Thelma és Louise -kori önmagává. Ilyen szempontból a film, mintegy tisztelgés Pitt karrierje (vagy akár a hollywoodi sztárok filmszalagon végigkövethető átalakulása) előtt, és érdemes lesz húsz-harminc év múlva összevetni a digitális és sminkes bravúrt a színész akkori külsejével. Paul Newman vagy Robert Redford pályafutásának felidézéséhez egy polcnyi DVD kell, Pittéhez lehet, hogy ez az egy is elég lesz (bár az én polcomon a Harcosok klubja elé sosem kerülhet). Pont emiatt azonban Benjamin Button messze nem egy olyan ikonikus karakter, mint Tyler Durden, mert a színész/sztár végig elnyomja a - születési rendellenességétől eltekintve nem túl érdekes - karaktert. Benjamin Button különös élete | Brad Pitt Talány, hogy mi vonzotta David Finchert ebben a történetben, de kőkemény üzleti kompromisszum gyanítható a háttérben, ami rá is nyomta a bélyegét a kész filmre.
A Harcosok klubja és a Zodiákus alkotója ugyan a filmőrültek által istenített kultrendező, de filmjei sosem tartoztak a bombabiztos kasszasikerek közé. Most kapott 150 millió dollárt, hogy megmutathassa, nem állt meg A Gyűrűk Urá -nál a filmes technika fejlődése, de cserébe ráállították Eric Roth-t forgatókönyvírónak, aki olyan történetekkel találta meg az utat korábban amerikaiak millióinak (és az Oscar szavazóinak) szívéhez, mint a Vágta, az Ali, A suttogó vagy a Forrest Gump. Rengetegen megállapították már előttem, de nem véletlenül, hogy pontosan az utóbbira hasonlít legjobban a Benjamin Button különös élete, sőt bizonyos motívumok egy az egyben újrafelhasználásra kerültek. Sokan utálják is a Forrest Gump -ot és túlértékelt, amerikai patrióta giccsnek tartják, amivel én nem értek egyet, mert Robert Zemeckis 15 évvel ezelőtti, 13 Oscar-díjra (ugyanannyi, és majdnem ugyanazokban a kategóriákban, mint a Benjamin Button) jelölt filmje szórakoztató és bátran, de ízlésesen adagolja a szentimentalizmust.
Wed, 24 Nov 2021 22:01:35 +0000a-bosszú-csapdájában-2-évad-60-rész-magyarul-videa